Paradsasvar.hu
  • Címlap
    • Adatvédelem
  • Településünkről
    • A település története
    • Falugondnoki szolgálat
    • A település földrajza
    • A település címere
    • A település látnivalói
    • Akikre büszkék vagyunk
    • Civil szervezetek
    • Polgárőrség
    • Térképcentrum
    • Google térkép
  • Turisztika
    • Vendéglátás
    • Szálláshelyek
    • Vállalkozások
    • Túrázási lehetőség, Mátra élővilága
    • Kristálygaléria
  • Képgaléria
  • Önkormányzat
    • Képviselő testület
      • Aláírt rendeletek
      • A testületi ülések jegyzőkönyvei.
        • Jegyzőkönyvek 2020
        • Jegyzőkönyvek 2019
      • Közérdekű közlemény
      • Meghívók
    • Kifüggesztések
    • Közadatkereső
    • Polgármester
    • Jegyző
    • Bizottságok
    • Önkormányzati Hivatal
    • Adóügyek
    • Településszerkezeti terv, Szabályozási terv, TAK
    • Választás
    • NAV ÁNYK űrlapok adóbevalláshoz
    • Választás 2019
      • Helyi Választási Iroda
      • HVB Határozatok
  • Önkormányzati hírek
    • Közérdekű információk
    • Környezetvédelmi program
    • Parádsasvári fejlesztések
    • Ősjuhar tanösvény és esőbeálló
    • Helyi termelői piac kialakítása
    • Hulladék gazdálkodás
    • Hatósági statisztikai adatok
Paradsasvar.hu > A település látnivalói

ParádsasvárParádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.

Mátra

Aki Parád felől érkezik a 24-es műút mellett található egy növénytani különlegesség a parádsasvári Ősjuhar. Pár száz méter megtétele után a fenyvesek közepén található a Károlyi kastély gyönyörű építészeti stílusával, amit Ybl Miklós tervei alapján 1881-ben kezdtek el építeni. A kastélyt Sasvár néven említik, ez a falu névadója is 1958-tól.

Kastély

A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket. Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona. A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta. 1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez Rákóczi Ferenc és testvére, Júlia. II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt.

A szomszédságában található alkálihidrogénkarbonátos kénes víz „Parádi víz”, amit a helybéliek csevice forrásnak hívnak. A savanyú víz forrás fölé díszes pavilont építettek Ybl tervei alapján. A völgy végén található a közel 300 éves hagyományra visszatekintő üveghuta, amit II. Rákóczi Ferenc fejedelem állított fel.

Üvegek

Az üveggyár adott munkahelyet a szomszédos falvakban élőknek is. Az ipartörténetileg is egyedül álló gyár, jelenleg nem működik, de a településen több vállalkozó folytatja az üvegcsiszolást, ezért kis manufaktúrákban, boltokban megvásárolhatók a gyönyörű csiszolt termékek. A természeti adottságok miatt sportolásra, gyalogtúrákra, az erdők növény és állatvilágának megismerésére kiváló lehetőséget biztosít Parádsasvár és hegyvidéke.

Copyright 2014. All Rights Reserved

Design by Dankov. Based on Material Design