Paradsasvar.hu
  • Címlap
    • Adatvédelem
  • Településünkről
    • A település története
    • Falugondnoki szolgálat
    • A település földrajza
    • A település címere
    • A település látnivalói
    • Akikre büszkék vagyunk
    • Civil szervezetek
    • Polgárőrség
    • Térképcentrum
    • Google térkép
  • Turisztika
    • Vendéglátás
    • Szálláshelyek
    • Vállalkozások
    • Túrázási lehetőség, Mátra élővilága
    • Kristálygaléria
  • Képgaléria
  • Önkormányzat
    • Képviselő testület
      • Aláírt rendeletek
      • A testületi ülések jegyzőkönyvei.
        • Jegyzőkönyvek 2020
        • Jegyzőkönyvek 2019
      • Közérdekű közlemény
      • Meghívók
    • Kifüggesztések
    • Közadatkereső
    • Polgármester
    • Jegyző
    • Bizottságok
    • Önkormányzati Hivatal
    • Adóügyek
    • Településszerkezeti terv, Szabályozási terv, TAK
    • Választás
    • NAV ÁNYK űrlapok adóbevalláshoz
    • Választás 2019
      • Helyi Választási Iroda
      • HVB Határozatok
  • Önkormányzati hírek
    • Közérdekű információk
    • Környezetvédelmi program
    • Parádsasvári fejlesztések
    • Ősjuhar tanösvény és esőbeálló
    • Helyi termelői piac kialakítása
    • Hulladék gazdálkodás
    • Hatósági statisztikai adatok
Paradsasvar.hu > A település története

A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik.

Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket.

Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona.

A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet.

Parádsasvár története

1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta.

1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia.

II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.

A 19. század-ban egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma 5 csillagos luxusszállóként üzemel. Parádsasvár sokáig nem volt önálló település. 1912-ig Bodonyhoz tartozott. A Sasvár kastélyról sokáig Mátrasavár néven volt ismert a falu, csak 1958-ban vált közigazgatásilag önálló községgé, ekkor kapta mai nevét.

Parádsasvár története

Copyright 2014. All Rights Reserved

Design by Dankov. Based on Material Design