Paradsasvar.hu
  • Címlap
    • Adatvédelem
  • Településünkről
    • A település története
    • Falugondnoki szolgálat
    • A település földrajza
    • A település címere
    • A település látnivalói
    • Akikre büszkék vagyunk
    • Civil szervezetek
    • Polgárőrség
    • Térképcentrum
    • Google térkép
  • Turisztika
    • Vendéglátás
    • Szálláshelyek
    • Vállalkozások
    • Túrázási lehetőség, Mátra élővilága
    • Kristálygaléria
  • Képgaléria
  • Önkormányzat
    • Képviselő testület
      • Aláírt rendeletek
      • A testületi ülések jegyzőkönyvei.
        • Jegyzőkönyvek 2020
        • Jegyzőkönyvek 2019
      • Közérdekű közlemény
      • Meghívók
    • Kifüggesztések
    • Közadatkereső
    • Polgármester
    • Jegyző
    • Bizottságok
    • Önkormányzati Hivatal
    • Adóügyek
    • Településszerkezeti terv, Szabályozási terv, TAK
    • Választás
    • NAV ÁNYK űrlapok adóbevalláshoz
    • Választás 2019
      • Helyi Választási Iroda
      • HVB Határozatok
  • Önkormányzati hírek
    • Közérdekű információk
    • Környezetvédelmi program
    • Parádsasvári fejlesztések
    • Ősjuhar tanösvény és esőbeálló
    • Helyi termelői piac kialakítása
    • Hulladék gazdálkodás
    • Hatósági statisztikai adatok

Akikre büszkék vagyunk

Dr. Missura Tibor

Dr. Missura TiborDr. Missura Tibor 1915. szeptember 1.-én született Parádon. Kik voltak a szülei, milyen útravalóval indult? Édesapja, Missura Zsigmond, a sasvári üveggyár igazgatója.  Édesanyja, született Knoll Mária az üveggyári munkásokat s a település minden lakóját orvosolta szükség esetén. Tibor a család második gyermekeként látta meg a napvilágot a mai Rákóczi u. 50. számú házban.

Milyen példát látott maga előtt a felcseperedő kisgyerek?  Szülei intelligenciáját, szívósságát, édesapja határozottságát, vezetői készségeit, édesanyja céltudatosságát, empátiáját, emberi példamutatását: míg dr. Gedai Recskről bricskán Parádra ért, édesanyja az esetet rendszerint már el is látta. A kis Tibor ezeknél az elsősegély-nyújtásoknál mindig jelen volt, s ez a gyermekkorában mélyen beléje ivódott élményvilág képezte az egyik indítékát annak, hogy később orvosi pályára menjen.

Kiváló választásnak bizonyult számára ez a hivatás, melyet küldetésszerűen végzett. Ő valóban „született orvos” volt, s kétkezisége révén briliáns operatőr, óriási manualitással.

A magánéletben elbűvölő egyéniség, akiért mindenki rajongott… Érdeklődési köre az antik világtól a mai modernig mindenre kiterjedt.

Hogy mi alapozta meg ezt a szellemi nyitottságot, élénkséget? Gyermekkori élményei, neveltetése nagymértékben. 10 éves korától az egri cisztereknél nevelkedett, s szintén a cisztercitáknál érettségizett, immár Budapesten.

Anyai nagyanyja a parádi Károlyi kastélynak volt a „szigorú Kulcsárnője”. Károlyi Mihályné így emlékezik meg róla: „Egész Parádon Knollnétól, a gondnokunktól féltem a legjobban.”
Tibor szívvel-lélekkel kötődött Parádhoz és környékéhez, a Mátravidékhez. E tájhoz való kötődései mély nyomot hagytak benne.
Memoárjában olvashatjuk: „A hely a világ legszebb természeti szépségeivel rendelkezik, s ezt egy szóval Parádnak nevezik, a Mátra hegység északkeleti erdejében, a Tarna patak medrében.”

Amikor lehetősége nyílt rá, s Magyarországon volt, mindig meglátogatta szülőfaluját. Utoljára 2003. szeptember 1.-én, a születésnapján töltött egy éjszakát a sasvári Kastélyhotelben, bejárva az egész környéket. Szerencsére a szívéhez oly közel álló üveggyár még teljességében állt és működött.

A Pázmány Péter Orvostudományi Egyetemen 1941-ben vette át a diplomáját, s még ugyanebben az évben a kőbányai Horthy Kórházba, majd a Bajcsy Zsilinszky- Kórházba került a hírneves Réthi Professzorhoz, ahol megkezdődött Fül-orr-gégészeti kiképzése. Miután 1944-ben a kórház Katonai Kórházzá alakult, az István Kórházban kapott prof. Krepuska István osztályán asszisztensi állást. Innen párttagság hiányában mennie kellett. De miután már akkor jónevű szakorvos hírében állt, a fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórház Fül- orr-gége osztályán alkalmazta prof. Fleischmann László, ahol nemsokára a helyettese lett. Főorvosi kinevezését megint csak elvhűsége, azaz párttagságának hiánya gátolta meg, de elismert szaktekintélyként, s közszeretetnek örvendő egyénisége miatt a kórház dolgozói 1956. október 30.-án a Forradalmi Bizottság Elnökévé választották. A Péterfy aulájában elhelyezett  emlékplakett is erre az időre emlékeztet, a történelmi sorsdöntő pillanatokra, melyek megpecsételték, egyben megváltoztatták sorsát. December 8.-án letartóztatták, többek között Tóth Ilona medika állítólagos bűncselekménye miatt, s mikor ideiglenesen szabadlábra helyezték, hamarosan elhagyta az országot. 1957 augusztusában Bázelbe került, majd a német nyelvterületen sok városban vállalt helyettesítést. 1960-ban, saját kezdeményezése folytán lehetősége nyílt beiratkozni az orvosi egyetemre. Zürichben 1962-ben, 24 vizsga letétele után elnyerte a svájci orvosi diplomát. 1962- től saját rendelőjében, mint fül-orr-gégész dolgozott, s megszerezte a fej- és nyaksebészi szakosítást is. Két privát klinikán operált: St. Gallenben és Goldachban. Svájc szerte nagy hírnévre tett szert, s a svájciakon kívül tömegesen orvosolta a magyar pácienseket is.

Dr. Missura Tibor

Dr. Missura vezette be a modern mikroszkopikus fülsebészetet, azaz a hallásjavító műtéteket 1957-ben a churi kantonális kórházban, majd St. Gallenben. A szájpad-hasadék operációk is az ő nevéhez fűződnek a zürichi Fül- orr-gége klinikán.

Orvosként elhivatott humanista volt, de magánemberi mivolta is megragadott mindenkit: sziporkázó szellemessége, természetes, sohasem színlelt kedvessége, lényének derűje, társasági eseményeken vidám, „magyarnótázó” kedve szeretetet és optimizmust sugallt.
Szakmai írásai mellett – Magyarországon 9, Svájcban 11 cikk – a szépirodalommal is foglalkozott. 1992-ben jelent meg a „Magyarok Szent Gallenben” című német-magyar nyelvű könyve, melyet prof. Duft írásából fordított magyarra, s adott ki feleségével.  A mű a kalandozó magyar őseink St. Galleni látogatását jeleníti meg, a St. Galleni apátsági könyvtárban található eredeti 9. és 10. századbeli források alapján.

Dr. Missura lefordított és kiadott 1995-ben  egy füzetecskét „A St. Gallen-i Apátság kultúrája” címmel, amely tulajdonképpen bevezetőként szolgál a több mint 30 országban bemutatott svájci kiállítási anyaghoz.

1996-ban került sor második könyvének a kiadására. A négynyelvű (német, angol, francia, magyar) „Puttók”, a St. Galleni barokk könyvtár 20, fából faragott, különböző foglalkozást ábrázoló több mint 250 éves szobrocskáját mutatja be.

Felesége gondozta, állította össze és publikáltatta 2010-ben harmadik könyvét, az „Életem, hivatásom tükrében”című terjedelmében is grandiózus kötetet. E posztumusz megjelent memoár bemutatja pályáját, személyes sorsát, de a könyv örökbecsű, hiteles korrajz is egyben, melyet gazdag képanyag is magyaráz, díszít.  A könyv a budapesti Accordia Kiadónál látott napvilágot. Dr. Missura Tibor visszaemlékezéseiben színes egyéniségével, kalandos, rögös életútjával ismerteti meg az olvasót. A könyvhöz CD is tartozik, melyen maga énekel és zongorázik. Vallomása mértékadó és értékmutató: „Otthonom és családom, valamint a ciszterciták intézeti nevelése egy életen át a Szt. Istvántól eredő keresztényi és a spirituális életfelfogást tették meggyőződésemmé a mai napig. Hányatott életem során, amióta1938-ban önállóvá lettem, foglalkozásom lett a hivatásom, mely a legnehezebb időkben is megengedte, hogy szeretteimnek anyagi támogatást nyújtsak. Három fiam mind önálló foglalkozású, Svájcban él. Feleségemmel immár 31 éve élünk boldog házaséletet, hat unoka és két dédunoka teszi ezt örömtelivé.” – írja könyvében.

1989-ben a Magyar Fül- orr-gége Társaság a Réthi Bronzéremmel és levelező tagsággal, majd 2000-ben Réthi Oklevéllel tünteti ki, az e területen kifejtett szakmai tevékenységéért.

1990-ben a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület tiszteletbeli tagjává választja.

1991-ben Arany-, majd 2006-ban Vas- Díszoklevelet kap a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.

2000. október 14.-én felvételt nyer az ’56-os Lovagrendbe, s a Nagykereszttel tüntetik ki a forradalom idején kifejtett munkásságáért.

2012. április 4.-én a Magyarok Világszövetségének Elnöksége Oklevelet és 1956-os Emlékérmet nyújt- posztumusz, a feleségének- a forradalom alatti áldozatos tevékenységéért, s a Péterfy Sándor utcai kórház 62 személyes Mentőcsapatának megszervezéséért.

Szívvel- lélekkel orvos volt, s magyar hazafi maradt mindvégig, külföldön is, a 2008. december 30.-án St. Gallenben bekövetkezett elhunytáig.

Emléke ma is sokakban él, sokakat éltet – emlékét örökké ápolják szerettei, tisztelői, barátai.

  • 1572
  • Akikre büszkék vagyunk
  • More

Fekete József festőművész

Fekete József - festőművész1972-ben született Eger városban.
A rajz alapjaival 1986-ban és 1989-ben Rénes György üveg-iparművész tanítványaként ismerkedik meg Parádsasváron.
1994-től 1998-ig a Budai Rajziskola növendéke, ahol akadémikus rajzot, illetve festészetet tanul. Tanárai Szórády István Ödön és Fábián Noémi.
1999-ben a Napút Szabadművészeti Egyetemre járt.
1999-2000-ben a Fő utcai studiumot látogatja.
1999-től minden évben kiállítja műveit egyénileg, illetve csoportosan.

www.feketej.hu

Fontosabb kiállításai:

1999. év: BOKSZ TV Galéria Budapest
2000. év: LURDY Galéria Budapest
2000. év: Béke Galéria Budapest
2001. év: Parád
2001. év: Wolksbank Németország
LURDY Galéria Budapest
Csók István Galéria Kaposvár
Za-Zie Galéria Budapest
WIAN CAFE Galéria Budapest
Antenna Hungária Galéria Budapest
Bálint Zsidó Ház
2004. év: Wolksbank Budapest
2005. év: Duna TV Budapest
UNIÓ Galéria Budapest

Következő előkészületben lévő kiállítás: Béke Radison Hotel Galéria Budapest.

{gallery id=”Parádsasvár – Akikre büszkék vagyunk” count=3 width=200 height=125 crop=1 labels=captions alignment=center orientation=horizontal navigation=bottom buttons=1 links=1 counter=1 overlay=1}kepgaleria/festomuvesz{/gallery}

  • 1271
  • Akikre büszkék vagyunk
  • More

Kinczel Rózsi

Kinczel RózsiKinczel Rózsi – író, költő, zenész

Kinczel Rózsi  1932-ben született  Parádsasváron. Közgazdasági végzettsége van, pénzügyi számviteli területen dolgozott  nyugdíjba vonulásáig.
1956-os helytállásáért 1999-ben megkapta a Magyar Köztársaság elnöke 56-os Emléklap kitüntetést.

Éveim  sokaságáról a ráncok mélység árulkodik. A lelkemben megszületett gondolatok, az érzések, érzelmek szeretetből  táplálkoznak és a szavak, a rímek összecsengésével verseimben ölelnek testet.
A hazaszeretetről, az ember, az élet és a természet szeretetéről mondatok láncolatában őszintén vallok. Az évek során szerzett bölcsesség segít abban, hogy derűvel szemlélve a kudarcokat, sikereket és az élet furcsaságait.  Hiszek az igaz szó embert formáló erejében és álarc nélkül, a becsület és tisztesség jegyében írom verseimet.

Versesköteteim:  ” Szülőföldem Parádsasvár ” 2002
” Vándorúton ” 2004

Az én falum

Nem tudom , hogy más mit érez,
szülőfalum nekem: az élet!
A sors jutalma, úgy hiszem,
hogy életem itt élhetem.

Ha derűs napra ébredek,
kirajzolódnak a kék hegyek,
égen, s földön a nap ragyog,
s szívemben zsongnak víg dalok.

Ha felhőtenger vesz körül,
a tájék a ködben elmerül,
az ég és föld egy végtelen,
s a csend nyugalma átölel.

Ha langyos eső permetez,
vagy zápor mossa a földeket,
friss erőt nyer erdő, s a rét,
s szivárványt fest egy égi kéz.

Télen, mikor a napsugár
a hófedte tájon táncot jár,
gyémánt szikrákat szór a hó,
s jégcsapot hizlal, ha olvadó.

Ha a környező nagy hegyek
csúcsáról a völgybe tekintek,
kedves falum tárul elém,
otthonom, ahol élek én,

s a kiterjedt erdők, dombok
a szűk völgyek, gyors patakok,
forrás, tavak és tisztások,
vadak, gombák, vadvirágok.

Nincs gazdagabb, bájos vidék,
hol annyi kincset rejt föld, s az ég
mint ez a völgy, e kedves hely,
ki rátalál otthonra lel.

Kastélya neoreneszánsz.
E hazában legszebb! – mondják
A homlokzat, – torony, – kémény,
mesét idéző szép élmény.

Van szénsavas kénes vize,
„cseviceként ismert” neve,
s üveggyártó kemencéje,
márkát gyártó mestersége
(reméljük, lesz még jövője).

Van csillogó halastava,
S van ivóvízgyűjtő tava.
Köszörűvölgy ásványvizét
élvezi az egész környék.

Van harang a kápolnában,
ha megkondul, zeng a Mátra.
ős-juhar, fenyőfák, tölgyek,
s madársereg, dalos-színes.

S vannak békés, jó emberek,
szorgos-ügyes munkáskezek.
A tehetség itt nem ritka,
apáról fiúra száll titka.

Nem csoda hát, hogy úgy érzem:
nincs szebb, mint a szülőföldem.
Aki itt élt, vagy csak itt járt,
visszavágyik. Ez is honvágy.

Ps.2006.03.16.
Kinczel Rózsi

 

  • 789
  • Akikre büszkék vagyunk
  • More

Tömördyné Kocsis Zsuzsa

Gyermekkoromban, amíg mások babáztak, én mindig a rajzolható papírokat kerestem, s ez a megszállottság a mai napig kitartott: rajzolni, festeni kell, mert az nagyon jó számomra. Parádsasvár rendkívüli adottságai, festői környezete inspirált bennünket – az egészségi okokon túl, hogy végleges otthonunknak válasszuk 13 évvel ezelőtt.
Itt elég kinézni az ablakon ahhoz, hogy kedve legyen az embernek ecsetet fogni. Amikor 30 évvel ezelőtt leszázalékoltak, a festés utáni vágyam egyre erősödött.
Autodidakta módon állandóan fejlesztettem képességemet, s az életem e körül forgott. Sok-sok olajfestményt készítettem nemcsak magam, hanem családom, környezetem örömére is. Ha ajándékba saját festményt adtam, duplán örültek.
Elsősorban a tájképfestés és a csendéletfestés vonz.

Tömördyné Kocsis Zsuzsa
3242. Parádsasvár, Rákóczi u. 23.
tomordy.istvanne@citromail.hu

  • 674
  • Akikre büszkék vagyunk
  • More

Juhász Pál – író, költő

Juhász Pál Író, költő

Egerben születtem 1967. június 12-én. Születésemkor agyvérzést kaptam, mely betegség meghatározta az életem.  1985-ben leérettségiztem. Első versem 1983. december 11-én írtam. Jelenleg Parádsasváron, egy gyönyörű mátrai községben élek, és alkotok. Húsz éve tevékenyen részese vagyok a község kulturális életének. Alapító tagja vagyok az Együtt Parádsasvárért Egyesületnek. Eddig négy kötetem jelent meg: Játék, Végrendelet, Feltámadás, és A Költő Lelke címmel. Életem értelmét az alkotás örömében találtam meg.

MIÉRT FÁJ ENNYIRE?

A meg nem értett költőt játszom,
Türelmem láthatatlan feszület,
Elforduló emberek közt bóklászom,
Keresve ellágyuló ráncokban hitemet.

Fáj, Istenem, miért fáj ennyire?
Tépet lapokon bűntelen bűnök,
Fekete lelkek mártír szerelme,
A Hold mámorában tündököltök.

A meg nem értett embert játszom,
Elfújom az arcokra borult kendőket,
Gyaláznak, hisz át nem változom,
Hátamon véres vonóval hegedülnek.

Lopakodnék, kitárt, angyali ölekbe,
Vigaszt hozó, mámoros szerelembe,
A végzetem nem teljesülhet be,
Fáj, emberek, miért fáj ennyire?

  • 655
  • Akikre büszkék vagyunk
  • More

Copyright 2014. All Rights Reserved

Design by Dankov. Based on Material Design