A település látnivalói

Parádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.

Aki Parád felől érkezik a 24-es műút mellett található egy növénytani különlegesség a parádsasvári Ősjuhar. Pár száz méter megtétele után a fenyvesek közepén található a Károlyi kastély gyönyörű építészeti stílusával, amit Ybl Miklós tervei alapján 1881-ben kezdtek el építeni. A kastélyt Sasvár néven említik, ez a falu névadója is 1958-tól.

A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket. Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona. A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta. 1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez Rákóczi Ferenc és testvére, Júlia. II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt.

A szomszédságában található alkálihidrogénkarbonátos kénes víz „Parádi víz”, amit a helybéliek csevice forrásnak hívnak. A savanyú víz forrás fölé díszes pavilont építettek Ybl tervei alapján. A völgy végén található a közel 300 éves hagyományra visszatekintő üveghuta, amit II. Rákóczi Ferenc fejedelem állított fel.

Az üveggyár adott munkahelyet a szomszédos falvakban élőknek is. Az ipartörténetileg is egyedül álló gyár, jelenleg nem működik, de a településen több vállalkozó folytatja az üvegcsiszolást, ezért kis manufaktúrákban, boltokban megvásárolhatók a gyönyörű csiszolt termékek. A természeti adottságok miatt sportolásra, gyalogtúrákra, az erdők növény és állatvilágának megismerésére kiváló lehetőséget biztosít Parádsasvár és hegyvidéke.

A 2014-ben átadott Parádsasvári Kristálygaléria és Kiállítórerem Magyarország ipartörténeti emlékeinek állít emléket, ezen belül is annak az üvegművességnek, melynek múltja több mint háromszáz évre tekint vissza.   II. Rákóczi Ferenc által alapított, majd a "rendszerváltást" követő évekig működő Parádsasvári Üveggyár, köszönhetően kiváló szakembergárdájának, tervezőinek, az üvegfúvóknak és csiszolóknak, méltán szerzett világhírnevet nemcsak a térségnek, az üveggyárnak, hanem Magyarországnak is. Az itt gyártott, csiszolt ólomkristály termékek világszerte keresettek voltak és hosszú időn keresztül ott voltak az amerikai, kanadai, japán és európai piacokon.   A Parádsasvári Kristálygeléria és Kiállítóterem az azóta már megszűnt üveggyár termékeit, használati és dísztárgyait vonultatja fel tematikusan rendezve. Megismerteti a látogatókat a felhasznált nyersanyagokkal, és végigvezeti őket a teljes gyártási folyamatokon, bemutatva egy üveghutát, az olvasztástól a fúváson át a kristálycsiszolásig, mindazon tevékenységeket, melyek végtermékei a vitrinek polcain megtekinthetők.   Mindazok akik komolyabbna érdeklődnek e nemes anyag megmunkálása iránt, javasoljuk, látogassák meg a településen még ma is működő manufaktúrákat, ahol nem csak vásárlásra van lehetőség, de élőben megtekinthetik a gyártási folyamatok egyes fázisait.